Az intenzív osztályok forgalmának jelentős részét teszik ki a súlyos szepszissel felvett betegek, akiknek komplex kezelése magas költséggel és magas mortalitással párosul. Célkitűzés: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a betegellátással összefüggő költségek szempontjából jelentkezik-e már az első ápolási napon különbség a gyógyult és a meghalt betegek között. Módszer: A tanulmányban 6 intenzív osztály vett részt, melyek összesen 70, súlyos szepszis miatt osztályukra felvett beteget vontak be a vizsgálatba. Az osztályok a bevont betegekről kigyűjtötték a betegellátással összefüggő intenzív osztályos anyag- és eszközfelhasználást a felvételt követő első 24 órában. Összesen 59, betegellátással összefüggő költségelem felhasználását gyűjtötték ki és csoportosították, úgymint radiológia, laboratóriumi vizsgálatok és egyszer használatos eszközök. A vérkészítmények és a gyógyszerek/infúziók esetében teljes, tételes adatgyűjtés történt. Az egységes költségmeghatározás érdekében a felhasznált költségelemekhez a szerzők adtak költségértékeket. Eredmények: A súlyos szepszis intenzív osztályos mortalitása ebben a mintában 64%-os volt, az átlag ápolási napok száma a gyógyult betegeknél 19,9 (SD š 11,4), a meghaltaknál 13,0 (SD š 8,5). A betegellátással összefüggő (direkt) első napi költség átlag 60 957 Ft-ot tett ki, a meghaltaknál szignifikánsan többet, mint a gyógyult betegeknél (70 835 Ft vs 40 108 Ft, p=0,020). Költségcsoportokra bontva, a meghalt betegek magasabb direkt költségét a vérkészítmények (p=0,047) és a gyógyszerek/infúziók okozzák (p=0,003). A meghalt betegek magasabb gyógyszer- és/vagy infúzióköltségéért a kolloidok (p=0,016) és a költségesebb antibiotikumok használata (p=0,021) felelős. Következtetések: Nemzetközi összehasonlításban a súlyos szepszis mortalitása magasabb, a szepsziskezelés napi költsége alacsonyabb Magyarországon. A meghalt betegek közel kétszer magasabb első napi költsége alátámasztja a korai diagnózis és a hatékony kezelés szükségességét.