A renovaszkuláris betegség diagnosztikájában a CT-angiográfia, kezelésében pedig a stenteléssel kiegészített perkután intervenció hozott alapvető áttörést. Az előbbi révén kis megterhelés és kockázat mellett rutinszerűen elérhetővé vált egy megbízható anatómiai vizsgálóeljárás, az utóbbi pedig az esetek több mint 90%-áért felelős atheroscleroticus betegség revaszkularizációját tette a műtéthez hasonló hatékonyságúvá. Ennek ellenére jelenleg Magyarországon a renovaszkuláris betegek nagy része nem kerül felismerésre. A felismerési arány növelése nemcsak a szemlélet javításának függvénye, hanem komoly logisztikai kérdéseket és problémákat vet fel. A revaszkularizációs kezelés vérnyomásra és vesefunkcióra gyakorolt hatása érdemben nem javult és a konzervatív terápiával szembeni előnyével kapcsolatban sincs megfelelő bizonyíték. Ennek ellenére szignifikáns arteria renalis stenosis esetén az invazív kezelés általában javalltnak tekinthető.