A különböző betegségekben elhaltak szekciójakor nemritkán látható a szívizomban korábban lezajlott szívinfarktus, melyről sem a betegnek, sem kezelőorvosának nem volt tudomása (néma szívinfarktus), és csak mint szekciós melléklelet kerül megállapításra. Célkitűzés: a néma szívinfarktus gyakoriságának, az életkilátásokat meghatározó szerepének, felismerhetőségének és prognózisának vizsgálata a lokalizáció függvényében. Módszer: 10 év alatt végzett 1568 szekció boncolási anyagának retrospektív elemzése, az adatok statisztikai értékelése. Eredmények: 470 beteg (30%) élete során szívinfarktust szenvedett el. Közülük 177 (37%) volt akut eset, melynek 90%-a élőben felismerhető volt, és a halál oka az infarktus, illetve annak közvetlen szövődménye volt. 293 (63%) esetben találtak idült szívizomelhalást, melyek közül 109 (37%) volt élőben felismert, 184 (63%) pedig néma infarktus, a nők és a férfiak aránya közel azonos (90/94 fő). Idült szívizomelhalásban cardialis okból - döntő többségében szívelégtelenségben - 97 (32%), extracardialis megbetegedésben pedig 196 (68%) beteg hunyt el, többségük stroke következtében, elsősorban inferior infarktusban szenvedők. Következtetések: A szívinfarktus gyakoribb betegség, mint azt a szekció nélküli klinikai és epidemiológiai adatokból vélni lehet, prognózisa pedig jobb, mivel a betegek 42%-a extracardialis megbetegedésben hal meg, életkoruk nem rövidebb a szívinfarktus nélküli betegekénél. A néma szívinfarktusok ismerete teszi lehetővé a beteg terhelhetőségének megítélését, kezelését és a recidíva megelőzését.