A hatperces járásteszt (6MWT) jól használható, nem költséges felmérő eszköz a cardiovascularis betegek aktuális fizikai teljesítőképességének jellemzésére akkor, amikor ergometriás vizsgálat nem kivitelezhető, mint pl. ACBG-műtét utáni 6 héten belül. Mivel a teszt a betegek kooperációját is igényli, így valószínűleg nemcsak testi, hanem lelki tényezők is befolyásolják az eredményt. Prospektív vizsgálatunkban 358 ACBG-műtét utáni II. fázisú intézeti rehabilitációs kezelésre érkező betegnél kerestünk kapcsolatot az érkezéskor és távozáskor végzett 6MWT során megtett távolság és a pszichológiai vizsgálat eredményei között (Kórházi szorongás- és depresszió-kérdőív - HADS-kérdőív szorongás és depressziós értékei, D-típusú személyiségteszt). Eredmények: A D-típusú személyiséggel bíró betegek (8,5%) jelentősen rövidebb távot tettek meg a kiindulási teszt során (255 +- 91 m vs 319 +- 106 m, p < 0,01) és távozás előtt is (361 +- 91 m vs 411 +- 106 m, p < 0,05), mint a nem D-típusú személyiségűek, míg a szívfrekvencia és Borg-skála értékei nem különböztek. A HADS szerint szorongó betegek (16,5%) az érkezési, majd távozási tesztnél is rövidebb távolságot tettek meg, mint a kóros szorongástól mentes betegek (274 +- 97 m vs 320 +- 106 m, p < 0,01, illetve 374 +- 110 m vs 413 +- 104 m, p < 0,05), a vizsgálatot a Borg-skála alapján nehezebbnek értékelték (12,5 +- 1,1 vs 11,9 +- 1,4, p < 0,05, illetve 11,7 +- 0,8 vs 11,3 +- 1,3, p < 0,05). A HADS-skála szerint depressziós betegek (14%) kisebb távolságot tettek meg, mint nem depressziós társaik mind érkezés után (267 +- 88 m vs 320 +- 107 m, p < 0,01), mind távozás előtt (347 +- 99 m vs 416 +- 104 m, p < 0,001) végzett vizsgálat során. Nem találtunk lényeges különbséget a pszichológiai eltéréssel bíró, illetve attól mentes betegek lényeges testi funkcióiban. Következtetés: Pszichológiai tényezők (D-típusú személyiség, szorongás, depresszió) jelentősen befolyásolják a 6MWT eredményeit ACBG-műtét utáni korai rehabilitáció során.