Az osteoporosis hazánkban 600 ezer nőt és 300 ezer férfit érintő betegség, amely évi 80 ezer csonttörés elszenvedésével is felhívja magára a figyelmet. A csontritkulás diagnosztikája a hypertonia kivizsgálásához hasonlóan több lépésből áll: a beteg anamnesisének felvételéből, fizikális vizsgálatából, a radiológiai vizsgálatokból - amelynek egyik igen fontos része a csontsűrűség vizsgálat - és a laboratóriumi vizsgálatokból. A csonttömeg csökkenésének meg kell állapítanunk az okát, hiszen az lehet veleszületett (hypostosis), de kialakulhatott a szervezetet ért külső kockázati tényezők hatására is. A precíz diagnosztika azért is fontos, mert a csonttömeg csökkenésének többféle oka is lehet. A gyógyszeres terápia kiválasztásakor nem mindegy, hogy osteomalaciája vagy hyperparathyreosisa van a betegnek, mivel mindkét esetben hatékony kezelést tudunk adni. Míg az egyik esetben magas dózisban adott D-vitamin adásával gyorsan és látványosan tudunk segíteni, addig primer hyperparathyreosis esetén nagy adag D-vitamin adása akár végzetes is lehet. Csontritkulás diagnózisa esetén sem mindegy, hogy kit, mivel, mikortól kezelünk. Fel kell kutatnunk a magas csonttörési kockázatú személyeket (nagy segítséget nyújt az anamnesis felvétele, az emelkedett csontreszorpció) és a gyógyszeres terápián kívül komplexen kell, hogy kezeljük elesési rizikófaktoraikat is. Számos új és hatékony gyógyszer áll rendelkezésünkre a terápiában, amelyek segítenek a csonttörési kockázat jelentős csökkentésében.