Az utóbbi évek nagy esetszámú hipertónia vizsgálatai a kombinációs terápia jelentőségére irányították a figyelmet. Az elsőként választandó gyógyszer/gyógyszercsoport fogalma helyett egyre inkább a célvérnyomás elérésének fontossága került előtérbe. Vizsgálatok sora igazolta, hogy ez kombinációs kezeléssel elérhető. Kevés kivételtől eltekintve a kardiovaszkuláris morbiditás/mor talitás mérséklésében a vérnyomás csökkentésének mértéke játszotta a főszerepet, nem az alkalmazott szer. A nemrégiben publikált ASCOT-BPLA-vizsgálat eredményei a megfelelő gyógyszer választás jelentőségét hangsúlyozzák. Az amlodipin + perindopril alapú kombinációs terápia - részben a vérnyomáscsökkentés mértékétől függetlenül - 10%-kal (p=0,1052) csökkentette az elsődleges összetett végpont (nem-halálos MI és a szívkoszorúér-betegségek) előfordulásának gyakoriságát, valamint a másodlagos végpontként szereplő kardiovaszkuláris mortalitást, a stroke gyakoriságát és egyéb vizsgált paramétereket. A kontrollcsoporthoz (atenolol + tiazid diuretikum alapú kezelés) képest csökkentette az újonnan kialakult diabétesz, perifériás verőér betegség, valamint a vesekárosodás gyakoriságát. Az eredmények átformálhatják a diuretikum és béta-blokkoló kombináció szerepét hangsúlyozó guideline-okat is.