Az intraaortikus ballonpumpa (IABP) egyre nagyobb arányban kerül alkalmazásra a szívsebészeti gyakorlatban. Az IABP terápia nem elhanyagolható kockázattal bír, elsősorban a vaszkuláris komplikációk, vérzéses szövődmények, infekció fenyegetik a beteget. 1999 és 2004 között 4443 extrakorporális szívműtét során 75 betegnél végeztünk intraaortikus ballonpumpa kezelést. A betegek átlagéletkora 64 év volt, 23 betegnél fordult elő diabetes mellitus, 47 beteg volt hipertóniás, 20 betegnél volt jelen perifériás érbetegség is. Leggyakrabban izolált koronária bypass műtétek során (42 eset) folytattunk IABP kezelést, de jelentős volt a kombinált műtétek (műbillentyű implantáció + koronária bypass) csoportja (aorta műbillentyű implantáció + CABG: 5 eset, mitralis műbillentyű implantáció + CABG 8 eset) aránya is. A 75 beteg közül 10 alkalommal - 13,3% - fordult elő vaszkuláris komplikáció, közülük 7 bizonyult fatálisnak. Három eset magának az IABP kezelés szövődményének tudható be: a kialakult a beteg elvesztéséhez Crush szindróma vezetett. Lépésenkénti logisztikus regressziós modellt alkalmazva vizsgáltuk a nem, az életkor, a testfelszín, a társult betegségek (hipertónia, diabetes, perifériás érbetegség), a felvezetés mikéntjének, illetve idejének összefüggését a vaszkuláris szövődményekkel. A perifériás érbetegség (p < 0,005) valamint a hipertónia (p = 0,01) független rizikótényezőt jelent a vaszkuláris komplikáció fellépése szempontjából. c2 próbát alkalmazva nem találtunk szignifikáns összefüggést a mortalitás és az érsebészeti szövődmények között. Perifériás érbetegség fennállása esetén az alternatív felvezetési technikák - aorta ascendensen, arteria axillarison keresztül - javasoltak.