A distalis pancreas reszekciók szövődményeként kialakuló posztoperatív fistulák és folyadékgyülemek/abscessusok aránya magas, irodalmi adatok alapján 10-30% közé tehető. A szerzők a szövődmény csökkentése érdekében újfajta műtéti megoldásként a reszekciós felszín szerotizálását végezték. A pancreas csonkot az első jejunum kacs szeroza felszínével borították. Az új műtéti megoldás értékelése céljából prospektív randomizált klinikai vizsgálatot végeztek. A vizsgálat során 2002 és 2005 között 50 distalis pancreas reszekcióra kerülő beteg került beválasztásra, és randomizálás alapján kétféle műtéti csoportba. Az első csoportba került betegeknél hagyományosnak nevezhető distalis reszekció történt egyenes varrógéppel és a Wirsung-vezeték aláöltésével. A második csoportban a műtétet a pancreas csonk szerotizációjával egészítették ki. A két beteganyag egyéb paraméterek tekintetében statisztikailag összehasonlítható volt. A vizsgálatot a posztoperatív fistula és folyadékgyülem/abscessus arányára vonatkoztatták. Fistulának definiáltak minden ötödik posztoperatív napot meghaladó, legalább 10 ml hozamú, drénen távozó folyadékot. A szerotizált csoportban - 23 betegnél - 8,7%-os szövődményrátát észleltek. A kontroll csoport 33,3%-os arányával szemben a különbség szignifikáns volt (P=0,0458). A kórházi ápolási napok arányában statisztikailag értékelhető különbséget nem találtak. Vizsgálatuk alapján a distalis reszekció során végzett pancreas csonk szerotizáció biztonságos, egyszerű beavatkozásnak bizonyult és szignifikánsan csökkentette a posztoperatív fistula és abscessus képződés arányát.