In vitro fertilizáció útján fogant terhességek kimenetelének előrejelzése biokémiai markerekkel / Hauzman Erik [et al.]
Bibliogr.: p. 1419-1420. - Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2006. 147. évf. 30. sz., p. 1409-1420. : ill.
Bevezetés: Az asszisztált reprodukciós eljárások útján létrejött terhességek közül lényegesen több végződik vetéléssel vagy egyéb nem kívánt módon, mint spontán fogamzás esetén. Ugyancsak gyakoribb a többes terhességek előfordulása. Érthető hát az igény, hogy az in vitro fertilizációs kezelés során fogant terhességek várható kimenetelét minél előbb és minél megbízhatóbban lehessen előrejelezni, és amennyiben szükséges, a monitorozást, illetve a kezelést ezen információ birtokában módosítani. A koraterhességi ultrahangvizsgálat részét képezi a kezelés protokolljának, azonban a petezsák csak az ovulációindukció utáni 3337. naptól mutatható ki, ezért számos próbálkozás történt a terhesség endokrin markerek segítségével történő korábbi kimutatására, illetve kimenetelének előrejelzésére.Célkitűzés: A szerzők vizsgálataik során a teljes b-hCG-szint koraterhességi alakulására jellemző exponenciális emelkedést leíró matematikai modell klinikai alkalmazásának lehetőségeit elemezték a klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának tízéves fennállása óta prospektíven gyűjtött klinikai adatok és szérumminták felhasználásával, továbbá az inhibin A- és a CA-125-szint meghatározásának potenciális szerepét vizsgálták a terhességek kimenetelének előrejelzésében.Módszer: Elemzésükbe a klinikán 1995 és 2001 között in vitro fertilizáció, illetve intracitoplazmatikus spermiuminjekció kezelésben részesült meddő nőbetegek adatait vonták be. A terhesség kimutatása céljából végzett szérum-hCG-szint-meghatározásra az előébrény-beültetést követő 8. és 16. nap között kétnapos különbséggel vett ("koraterhességi") szérummintákból került sor. A szérum inhibin A- és CA-125-szintjét ugyanezen mintákban határozták meg. A vizsgált markerek, valamint a petesejtek és a beültetett előébrények számának a kezelés kimenetelével mutatott összefüggését logisztikus regresszióval elemezték, míg a predikció pontosságát, illetve az egyes kimenetelpárokhoz tartozó optimális határértékeket ún. döntési karakterisztika (receiver-operating characteristic, ROC) görbék segítségével elemezték.Eredmények és következtetések: Az előébrény-beültetés után rutinszerűen a második héten, kétnapos különbséggel vett két szérumminta teljes-hCG-szintje ismeretében számított 11. napi érték alapján a korai terhességi veszteségek és a kiviselt többes terhességek nagy pontossággal jelezhetők.