Bevezetés: Az evidenciák és az ajánlások alapján az LDL-koleszterin-szint erélyesebb csökkentése együtt jár a coronariaesemények számának csökkenésével. Célkitűzés és módszer: Az IDEAL vizsgálatban korábban myocardialis infarctuson átesett betegek random 80 mg atorvastatint (n = 4439) vagy 20­40 mg simvastatint (n = 4449) kaptak. A medián követési idő 4,8 év volt. A cél a két kezelés hatásának összehasonlítása volt. Eredmények: A vizsgálat alatt a simvastatin ágban az LDL-koleszterin-szint 2,7 mmol/l-re, az atorvastatin ágban 2,1 mmol/l-re csökkent. A major coronariaesemények száma a simvastatin csoportban 463 (10,4%), az atorvastatin ágban 411 (9,3%) volt (p = 0,07). Az összhalálozásban sem mutatkozott különbség (374 (8,4%) versus 366 (8,2%); p = 0,81). A nem fatális myocardialis infarctus előfordulását a simvastatint szedőknél 321-nek (7,2%), az atorvastatint szedőknél 267-nek (6,0%) találták (p = 0,02). Az atorvastatinterápia mellett többen hagyták abba a kezelést, és a transzaminázemelkedés is gyakoribb volt (43 (1,0%) versus 5 (0,1%); p <0,001). Következtetés: A cardiovascularis események szempontjából nagy kockázatú és a nagyon nagy kockázatú betegeknél az LDL-koleszterin-szint erélyes csökkentése a mellékhatások szaporodása nélkül jótékony hatású, de fontos, hogy megtaláljuk ehhez a megfelelő statint és annak megfelelő dózisát.