A kiterjesztett érsebészeti műtétre kerülő betegekben a perioperatív morbiditás és mortalitás leggyakrabban cardialis okokra vezethető vissza. A perioperatív cardialis szövődmények nagy gyakorisága összefüggésbe hozható a kiváltó okként meglévő koszorúér-betegséggel. A perioperatív cardialis kockázat felmérésének célja, hogy megállapítsuk a koszorúér-betegség meglétét, megbecsüljük a betegség súlyosságának fokát, valamint más kockázati tényezők meglétét (cerebrovascularis betegség, veseelégtelenség, cukorbetegség), amelyek szintén befolyásolhatják az érsebészeti műtét körüli kockázatot. A rendelkezésre álló kockázati tényezők ismeretében lehetőség nyílik az egyénre szabott rizikóprofil meghatározására, amely elősegítheti olyan terápiás döntések meghozatalát, amelyek befolyásolhatják a műtét körüli és a hosszú távú cardiovascularis kimenetelt. A jelen összefoglaló referátumban a szerzők az irodalmi adatok alapján azt találták, hogy az egyes kockázati tényezők és a koszorúér-betegség kimutatására használt noninvazív diagnosztikai eljárás segítségével a betegek kicsi, közepes és nagy cardialis kockázati csoportokba sorolhatók. Ha a közepes és nagy cardialis kockázattal rendelkező betegek béta-receptor-blokkoló terápiában részesülnek, a perioperatív cardialis kockázat csökkenthető. A béta-receptor-blokkoló terápia mellet az irodalmi adatok alapján úgy tűnik, hogy a perioperatív statinterápia is hozzájárulhat a cardialis szövődmények gyakoriságának további csökkenéséhez. Ugyanakkor azokban a betegekben, akik az elvégzett kockázatfelmérés alapján nagy kockázati csoportba tartoznak, ajánlott a koszorúérfestés, és a kapott eredmény alapján a koszorúér-revascularisatio elvégzése abban az esetben, ha az a tervezett érsebészeti műtéttől függetlenül is egyértelműen szükséges.