Aszisztémás autoimmun kórképek, más névvel kötőszöveti betegségek változatos klinikai tünetekben nyilvánulnak meg. Hazánkban összességében a betegek aránya százezer feletti. A csökkent könny- és nyálelválasztással járó, és a leggyakoribb kórképnek tartható Sjögren szindróma (Ss) prevalenciája a nemzetközi vizsgálatokban általában 0,2-1% körüli. A hazai betegek aránya az általunk vizsgált reprezentatív mintában 1,19% volt. A szisztémás lupus erythematosus (SLE) leggyakrabban az ízületeket, bőrt, savóshártyákat, vesét és az idegrendszert érinti. Az SLE prevalenciája átlagosan 15-50/100 000 körüli, évente pedig 2-10 új betegre számíthatunk 100 000 lakos között. A prevalencia növekszik, melyhez a diagnosztikai és terápiás lehetőségek javulása, ezáltal az enyhébb esetek felismerése, és a túlélés javulása is hozzájárul. A szisztémás sclerosis (SSc) ismeretlen eredetű, generalizált megbetegedés, amely a bőr és bizonyos belső szervek fibrosisával és degeneratív elváltozásaival jár. Saját hazai vizsgálatunk során az SSc 91/100 000 prevalenciát mutatott. A populáció alapú vizsgálatok alapján az SSc prevalenciája a korábban gondoltnál gyakoribbnak tűnik, és ez hazánkra is vonatkozik. A gyulladásos myopathiák a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével járnak. Incidenciájuk 0,1-1/100 000/év, prevalenciájuk pedig 1-6/100 000-re tehető. A szisztémás vasculitisek igen változatos ritka kórképek. Általában súlyos elváltozásokkal járó kórképek, amelyek az alacsony incidenciájuk ellenére figyelmet érdemelnek. A rheumatoid arthritis (RA) ismeretlen etiológiájú betegség, amelyre az ízületek szimmetrikus, erozív gyulladása, és destrukciója jellemző. Napjainkban Európa szerte az RA prevalenciája, az újabb kritériumrendszert felhasználó vizsgálatok eredményei szerint 0,5% körül van. Saját hazai populáció alapú vizsgálatunk alapján az RA prevalenciája a dél-dunántúli régióban, a 14-65 éves korosztályban 0,37% volt (95% konfidencia intervallum 0,26 - 0,51). Ez alapján az RA becsült hazai prevalenciája a teljes felnőtt lakosságra nézve 0,5% körüli lehet. Összességében elmondható, hogy a szisztémás autoimmun kórképek egy olyan jelentős, speciális betegcsoportot képviselnek, amely az egészségügyi ellátás szempontjából.