A glaukóma (zöldhályog) világszerte népbetegség, a vakság egyik vezető oka. Az esetek döntő többségét kitevő, krónikus lefolyású formákban a betegség lényege a retinális ganglionsejtek progresszív apoptosisa. Ennek hátterében a kórosan emelkedett intraokuláris nyomás, a látóidegfő keringési zavarai (iszkémia-reperfúzió), az agyi neurotrófikus faktorok hiánya, illetve ezen tényezők kombinációja áll. Jelenleg az apoptosis ütemét közvetlenül nem tudjuk befolyásolni, ezért a kezelés elsődleges célja a kellően alacsony, kis diurnális ingadozást mutató intraokuláris nyomás elérése gyógyszeres, műtéti vagy lézeres kezeléssel. Pusztán az intraokuláris nyomással azonban a glaukóma állapotát jellemezni nem lehet. Az állapot stabilitását vagy éppen a kezelés megváltoztatását igénylő, finom progressziót csak a papilla nervioptici és a retinális idegrostréteg rendszeres morfológiai vizsgálatával, valamint a látásfunkciók (automata küszöbperimetriás látótér) részletes elemzésével lehet meghatározni. Mivel ez a gondozási megközelítés még viszonylag új, a háziorvosnak célszerű megismernie a korszerű glaukómagondozás szemléletét.