Célkitűzés: A ?mikroszkópos colitis? lényegében gyűjtőfogalom, nem egységes kórkép: a jellegzetesnek tartott klinikum mellett csak a szövettani kép igazolhatja. Hagyományosan olyan kóros állapotok megjelölésére használják, amelyekre klinikailag az idült, vízszerű, nem véres hasmenés jellemző, de a vastagbél endoszkópos képe szabályos, míg a nyálkahártyából végzett biopszia a gyulladást bizonyítja. Többen megfigyelték viszont, hogy számos esetben a betegeknél nemhogy hasmenés nem volt, de kifejezett székrekedésben szenvedtek. A szerzők ismertetik az első magyarországi megfigyeléseiket és eredményeiket. Módszer: Összesen 53 szövettanilag igazolt beteg került a vizsgálatba. 46 betegnél ?kollagén colitis? és 7 betegnél ?lymphocytás colitis? volt a diagnózis. Vizsgálták a tünetek közül a hasmenés, ill. székrekedés gyakoriságát, valamint a társuló autoimmun betegségeket. Eredmények: Szemben a korábbi megfigyelésekkel, a betegek közel fele krónikus székrekedésben szenvedett. Társuló autoimmun betegséget szintén kb. 50%-ban találtak, és emiatt minden beteg a mikroszkópos colitis diagnózisa előtt már gondozás alatt állt. Következtetések: Mikroszkópos colitis esetében olyan krónikus gyulladásos folyamatról van szó, aminek eredménye a megváltozott struktúra (és funkció?): lényegében a bélfal remodellingje, bár azok a tényezők, amik elindítják ill. fenntartják ezt a remodellinget, csak részben ismertek. Jelen tanulmány adatai, ill. a betegek követése során szerzett tapasztalatok új ismeretekkel szolgálnak és gazdagítják az irodalomban eddig leírtakat.