Magyarországon a várható élettartam az egészségtelen életmód miatt nem felel meg a gazdaságilag indokolt szintnek. A túlzott stressz és anyagi-erkölcsi bizonytalanság kedvez az önpusztító magatartás (alkohol, drog, dohányzás) kialakulásának. A fiatalok egyre korábban, 10 -11 éves korban kezdenek el dohányozni, és nem ritka a rendszeresen alkoholt fogyasztó középiskolás sem. A nők egyre többen válnak a nikotin és az alkohol rabjává, ami az egész család életkilátásait rontja. A szegénység nem kedvez az egészséges táplálkozási szokásoknak, ezért a tömegek még mindig a zsírban és szénhidrátban gazdag, hagyományos ételeket részesítik előnyben. A mozgásszegény életmód kedvez a szív-ér rendszeri betegségek, a cukorbaj és a csontritkulás kialakulásának. Mindezek együttesen túlsúlyhoz, ízületi betegségekhez és rokkantsághoz vezetnek. A pesszimista beállítottság a pszichés és mentális betegségek számának emelkedésével jár, ami főleg a nők körében jellemző. Mindezek a kockázati tényezők együttesen okozzák azt, hogy a magyar lakosság lehetőségeihez képest rövidebb ideig élvezi az élet örömeit, mint a szomszédos országok polgárai.