Szerzők, nagyrizikójú betegek vizsgálatával epidemiológiai adatokat gyűjtöttek a metabolikus szindrómáról (MS). Betegek: 233 beteg, akinek érbetegsége +- NIDDM-je +- >=2 rizikófaktora volt. Módszerek: fizikális diagnosztika, laborparaméterek, részletes vaszkuláris vizsgálatok (alsó végtagok Doppler-vizsgálata, carotis duplex scan, brachialis arteria flow mediálta vazodilatációja, stb.) rizikóstrafikáció, statisztikai elemzés. Kérdések: milyen a nagyrizikójú betegek között a metabolikus szindróma gyakorisága? Milyen MS-ban 1-1 rizikófaktor előfordulási gyakorisága? Miben különböznek az MS-betegek a többi nagyrizikójú betegtől? Milyenek MS-ben a különböző rizikófaktorok, stratifikációs faktorok statisztikai mutatói? Vizsgálat elrendezése: retrospektív epidemiológiai obszerváció (leíró epidemiológia, komparatív vizsgálat, kohorsz elemzés). Eredmények és következtetések: az obesitas prevalenciája magas, pozitív prediktív értéke 95.4%, fajlagossága 97%, így obesitas esetében mindig felmerül a metabolikus szindróma diagnózisa. A HDL-koleszterin prevalenciája alacsony (17,9%), negatív prediktív értéke viszont magas (90,2%), ezért a normális HDL-koleszterin metabolikus szindróma ellen szól! A metabolikus szindrómás betegek inkább 65 év alattiak, szignifikánsan magasabb az atherogen indexük és a 10 éves vaszkuláris események tekintetében rizikójuk szignifikánsan nagyobb, prognózisuk rosszabb. Vizsgálat korlátai: jelen tanulmány nem intervenciós vizsgálat, hanem epidemiológiai obszervációs analízis (deskriptív, komparatív és kohorsz elemzések). A vizsgálat során így nem randomizált, homogén betegcsoportok kerültek összehasonlításra. A későbbiekben az eredmények validitását ez utóbbi vizsgálatoknak kell majd hitelesíteni.