A közelmúltban vált ismertté, hogy a májbetegségek a 2-es típusú cukorbetegség fontos szövődményei közé tartoznak. A nem-alkoholos zsírmáj valószínűleg a fejlett ipari országokban a leggyakoribb májbetegség, amelyet szövetileg és klinikailag a jóindulatú steatosistól a kriptogén cirrózisig terjedően igen széles spektrumú megjelenési formák jellemeznek. A nem-alkoholos zsírmáj a 2-es típusú diabetes mellitus mellett gyakran társul metabolikus szindrómához. A zsírmáj kialakulásában központi szerepet az inzulinrezisztencia játszik, amely egyéb ártalmak iránt sérülékenyebbé teszi a májat. A májbiopszia jelenti a "gold standardot" a diagnózist és a prognózist illetően. A progresszív májsejtpusztulás és fibrózis kiváltásában a zsírsavak fokozott intracelluláris lerakódása, a mitokondriumok működészavara, a fokozott oxidatív stressz, gyulladáskeltő citokinek, a vékonybél bakteriális túlnövekedése, túlzott vasterhelés és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak.