Bevezetés: Az alsó végtagi krónikus vénás elégtelenség hátterében gyakran a lábszári perforans vénák elégtelensége áll. Az elmúlt évtizedben az endoszkópos perforans dissectio elfogadott módszerré vált a perforans insufficientia kezelésére. Nem tisztázott azonban, hogy a perforansok endoszkópos megszakítása milyen hemodinamikai következményekkel jár. Célkitűzés: Az elmúlt négy év alatt a szerzők intézetében végzett endoszkópos perforans dissectio eredményeinek elemzése; mélyvéna-reflux fennállása mellett végzett műtétek eredményeinek összehasonlítása a csak felszínes és perforans véna elégtelenség esetén végzett műtétek kimenetelével; a műtét előtt és után végzett fotopletizmográfiás vizsgálattal a lábszári izompumpa-funkció változásának értékelése. Módszer: Súlyos, többségében terápiarezisztens ulcus crurist okozó, krónikus vénás elégtelenségben szenvedő 53 betegen végeztek endoszkópos perforans dissectiót. Közülük 51 betegnél tudtak prospektív klinikai tanulmány során utánkövetést folytatni, ami a műtét után 6 héttel, majd 3 havonta végzett fizikális és Doppler-ultrahangvizsgálatból állt. A lábszári izompumpa-funkció vizsgálatára a műtét előtt és hat héttel utána fotopletizmográfiát végeztek, majd az adatokat statisztikai módszerrel elemeztek. Eredmények: Az 51 beteg közül 33 (64%) klinikai tünetei javultak és maradtak tartósan jók a nyomon követés ideje alatt. A 40 ulcus crurisos beteg közvetlen műtét utáni gyógyulási aránya 82%-nak bizonyult, míg tartós ulcusmentes jó eredményt 62%-ban tapasztaltak. A mélyvénás refluxos betegcsoportban a 33 beteg közül 17 (52%) beteg állapota javult tartósan, míg a 18 törzsvéna és/vagy perforans véna elégtelenség mellett mindössze 2 beteg állapota nem javult. A 33 betegnél elvégzett fotopletizmográfiás vizsgálat során a vénás visszatelődési idő átlaga a műtét előtti 12,5 s-ról 14,6 s-ra emelkedett, az izompumpa-funkció javulása azonban csak felszínes és perforans véna elégtelenség mellett végzett műtétek után bizonyult szignifikáns mértékűnek. Következtetések: A szerzők eredményei igazolták az endoszkópos perforans dissectio hatásosságát a súlyos krónikus vénás elégtelenség kezelésében. A középtávú klinikai eredmények a mélyvénabillentyű-elégtelenség nélküli betegcsoportban kiválónak bizonyultak, de a thrombosison átesett betegeknél is jónak tekinthetők. A klinikai állapot javulása endoszkópos perforans dissectio után csak mélyvéna elégtelenség nélküli esetekben járt együtt az izompumpa-funkció szignifikáns javulásával.