Célkitűzés: Az ismert korrekciós képletek alkalmassága a terhelés alatti EKG-k QT-idejének frekvenciakorrekciójára kérdéses, mivel azokat nyugalmi EKG-k regressziós vizsgálatával készítették. Feltételezzük, hogy egy jól működő korrekciós képlet megszünteti a korrigált QT-idő frekvencia-függését, és a rendelkezésre álló adatok alapján annak terhelésre történő megrövidülését mutatja. Vizsgálatunkban különféle módszereket hasonlítottunk össze terheléses EKG-k QT-idejének korrekciójára. Módszerek: 20 egészséges vizsgálati személy Bruce-protokoll szerint, 6-perces terheléses vizsgálatban vett részt. A nyugalmi és a terheléses EKG-k QT-idoit a korábban közölt Bazett-, Fridericia-, Sagie-, Hodges-, és Karjalainen-módszerek szerint korrigáltuk. A kísérlet QT/RR adatai alapján optimalizált aregreszsziós együtthatóval egy új formulát is készítettünk (OPT). Összehasonlítottuk a nyugalmi és terhelés alatt készített EKG-k korrigált QT-időit, valamint megvizsgáltuk a szívfrekvencia és a korrigált QT-idok közötti összefüggést. Eredmények: A korrigálatlan QT-idő szignifikánsan megrövidült (p<0,0001) és a Bazett szerint korrigált QT-ido szignifikánsan megnyúlt (p=0,0007). A többi korábban közölt eljárás alapján a QT-idő terhelés alatt nem változott szignifikánsan, míg az OPT képlet szignifikáns QT-rövidülést igazolt (p=0,013). Következtetések: A korábban közölt formulák közül a Fridericia-, Sagie-, Hodges- és Karjalainen-módszer hasznos lehet a terheléses EKG-k QT-idejének frekvencia-korrekciójára is, helyesebb azonban, ha egy az adott esetre optimalizált képletet használunk. A Bazett-formula túlkorrekció miatt szignifikáns QT-megnyúlást mutathat, amit alkalmazásakor figyelembe kell venni.