Anaemiából eredő szervkárosodás diabeteses nephropathiában / Ábrahám György
Bibliogr.: p. 80. - Abstr. hun.
In: Hippocrates. - ISSN 1419-3337. - 2005. 7. évf. 2. sz., p. 79-80.
A cukorbetegség (DM) szövődményei között a vesekárosodás meghatározó jelentőségű. Ennek egyik legsúlyosabb formája a diabeteses nephropathia (DN), mely bonyolult mechanizmusok összhatásaként a DM1 betegek mintegy 25-30%-ában, a DM2 betegek 20-25%-ban fejlődik ki. Utóbbiakban az előfordulás gyakorisága növekszik; már nem csak az USA-ban, de Nyugat-Európában is a végstádium veseelégtelenség (ESRD) leggyakoribb oka a DN; ez a tendencia hazánkban is megfigyelhető. A DN mintegy "önálló életre kel" és a DM-től függetlenül is - de egymás hatásait potenciálva -, önmagában is többszörös mechanizmusok révén károsítja a szervezetet. E tényezők közül meghatározó a vérszegénység, mely tovább fokozza a vese, az idegrendszer, és a cardiovascularis rendszer károsodását is. Az anaemia időben történő rendezése - pl. recombinans humán erythropoietinnel - különösen a dializált betegek között csökkenti a cardiovascularis szövődményeket és javítja az életkilátásokat.