Jelen összefoglaló tanulmányban a szerző megpróbálja összefoglalni az aspirációs citológia szerepét az emlőrák szervezett szűrése során kiemelt elváltozások kórismézésében, elemezni a vizsgálómódszer előnyeit és hátrányait, helyét a kórmegállapítás folyamatában. Teszi ezt azért is, mert fontosnak tartja, hogy minél többen legyenek tisztában a módszer hatásosságával, és ugyanakkor ismerjék meg korlátait, hogy minél jobb hatékonysággal tudják végezni, illetve értékelni a sejtvizsgálati módszert.