Jól szervezett epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a dohányzás szignifikáns mértékben növeli a különböző kardiovaszkuláris betegségek és halálozás - elsősorban a koszorúér-betegség, a hirtelen szívhalál és a szélütés (stroke) - előfordulását. A kockázat mértéke dózisfüggő és férfiakon általában magasabb. A nők kockázata a menopauza után emelkedik. A dohányzás a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás független kockázati tényezője és az egyéb kockázatfokozó tényezőkkel szinergizmusban van. A dohányfüst alkotórészei közül elsősorban a nikotin és a szénmonoxid felelős a kardiovaszkuláris következményekért. A környezeti dohányfüst beszívásának is van kardiovaszkuláris kockázatfokozó hatása. Az alacsonyabb károsítóanyag tartalmú cigaretták által okozott kockázat mértéke és a károsítóanyag mennyisége között nincs közvetlen összefüggés. A dohányzás abbahagyása már rövid idő alatt jelentősen mérsékli a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást és a csökkenés mértéke az idő elteltével fokozódik. A nemzetközi összehasonlításban magas hazai kardiovaszkuláris mortalitás számottevő mértékben a dohányzás következménye.