Sorozatunkban szeretnénk Olvasóink részére felidézni az egyházi szerzetesek 50 évig elfelejtett kötelességtudó és áldozatos tevékenységét a gyógyításban, a betegápolásban és a karitatív segítségnyújtásban, hiszen egyre kevesebb azon szemtanuk száma, akik erről még beszámolhatnak. A teljesség igénye nélkül bemutatjuk az ismertebb szerzetesrendeket, amelyek Magyarországon és az egészségügyben tevékenykedtek. Az apácák, a diakonisszák, a szerzetesbarátok mindig és mindenütt ismertek voltak hivatástudatukról és lelkiismeretes munkájukról, azokban az években is, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták és a rendtagok közül néhányan civil munkatársként továbbra is dolgozhattak a kórházakban. A rendek azonban elöregedtek, hiszen évtizedekig nem volt szabad utánpótlást nevelniük, a még élő szerzetesek pedig nagyrészt segítségre, ápolásra szorulnak. Itt az utolsó lehetőség, hogy emlékeiket és dokumentumaikat összegyűjtve és röviden bemutatva megmentsük a jövőnek. Példamutató munkásságuk az egészségügyben, méltó lelkületük és szaktudásuk legyen iránymutató a jövő ápolói számára.