Az Alzheimer-kór (AD) a kognitív funkció beszűkülésével, viselkedési zavarral és az elbutulást követően kialakuló gyors biológiai leépüléssel jellemezhető betegség. A morbiditási vizsgálatok szerint a betegek száma növekszik. A betegek ellátása jelentős anyagi és erkölcsi terheket ró az egészségügyre, szocioekonómiai hatásai szerteágazóak. A halálokok között a betegség jelenleg a negyedik helyen áll. A betegség oka ismeretlen. Családi halmozódása előfordulhat. Ezekben az esetekben az amylorid prekursor fehérjék génmutációját kimutatták. Számos tényező, így szocioekonómiai, immunológiai, anyagcsere (nyomelemek, szabad gyökök) szerepet játszthatnak a betegség kialakulásában. A neuropathológiai vizsgálatok jellemzően a halántéklebeny és a hyppocampus területén, a cholinerg receptorok pusztulását mutatták ki, amit neurofibrillumok és az amyloid felszaporodása követ. A psychológiai, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) és speciális liquordiagnosztikai vizsgálatok, bár specificitásuk nem kielégítő, használhatóak a diagnosztikában. A betegség kezelése jelenleg tüneti. Az eddigiekben megismert neurobiológiai elváltozások birtokában az acetylcholinesterase és selektív monoaminooxydase bénítók, a nootropicumok, gyulladáscsökkentők, antioxidansok, hormonális készítmények alkalmazása megkísérelhető. A betegek életminőségének tartós javulásához számos orvosi szakma együttműködése és paramedicinalis munkatársak segítsége (multidiszciplinaritás) szükséges.