A biológiai hálók alkalmazása mellkasfali rekonstrukció során az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a szintetikus hálókkal szemben. Magyarországon azonban mellkassebészeti alkalmazásukkal kapcsolatban mindeddig kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Publikációnk célja a mellkasfali rekonstrukció során alkalmazható anyagok és módszerek áttekintése, valamint a biológiai hálók használatával szerzett kezdeti tapasztalataink bemutatása. Retrospektív módon elemeztük az elmúlt két évben végzett azon mellkasfali rekonstrukciókat, amelyek során biológiai háló beültetésére került sor. Vizsgáltuk a betegek demográfiai jellemzőit, a műtéti adatokat, valamint a posztoperatív korai és késői szövődményeket. 2024 és 2026 között összesen 5 esetben alkalmaztunk biológiai hálót mellkasfali rekonstrukció során. A műtéti indikációk között 4 esetben daganatos megbetegedés szerepelt, 1 esetben pedig traumás eredet indokolta a rekonstrukciót. Átlagosan 3 borda eltávolítását követően, 2 esetben ehhez társuló részleges szegycsontreszekció miatt vált szükségessé a hálóimplantáció. 30 napon belüli posztoperatív szövődményként 1 esetben sebfertőzés, 2 esetben pedig mellűri drenázst igénylő mellűri folyadékgyülem jelentkezett. 30 napot meghaladó, késői szövődményt nem észleltünk. Magyarországon elsőként osztályunkon használtunk felnőttek esetén sertésdermis-eredetű biológiai hálót mellkasfali rekonstrukció céljából. Kezdeti eredményeink alapján a technika jól és eredményesen alkalmazható a már meglévő rekonstrukciós technikák mellett. A módszer hatékonyságának és előnyeinek pontosabb megítéléséhez további klinikai tapasztalatok és nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek.  Kulcsszavak: mellkasfali reszekció, mellkasfali rekonstrukció, biológiai háló