Bevezetés: A hospice-palliatív ellátás időben történő kezdeményezése javíthatja az előrehaladott, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegek életminőségét, támogathatja a hozzátartozókat, és csökkentheti az aránytalan kórházi ellátás igénybevételét. Magyarországon ugyanakkor az ellátáshoz való hozzáférés és a betegutak szervezése több ponton nehézségekbe ütközhet. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, hogy egészségügyi dolgozók tapasztalatai alapján milyen tényezők akadályozzák a hospice-palliatív ellátás időben történő kezdeményezését a magyar egészségügyi ellátásban. Módszer: Kvalitatív kutatásunkban 11, a Dél-alföldi régióban dolgozó egészségügyi dolgozóval készítettünk félig strukturált interjút. A résztvevők között orvosok és ápolók szerepeltek. Az interjúk elemzése tematikus analízissel történt. Eredmények: Négy fő téma rajzolódott ki: az egészségügyi dolgozók hospice-palliatív ellátással kapcsolatos ismeretei és bizonytalanságai; a hozzáférési és kapacitásbeli akadályok; a betegutak és az információáramlás szerepe; valamint a tévhitek, fogalmi bizonytalanságok és edukációs szükségletek. Az interjúk alapján a hospice-ellátás gyakran későn merül fel, illetve korlátozott hozzáférhetősége miatt sok esetben nem válik reális ellátási lehetőséggé. Megbeszélés: Az eredmények szerint az időben történő kezdeményezést ellátásszervezési, hozzáférési, kommunikációs és tudásbeli akadályok együttese befolyásolja. Következtetés: A hospice-palliatív ellátás korábbi bevonásához világosabb betegutakra, régiós hozzáférés-fejlesztésre és célzott egészségügyi dolgozói edukációra van szükség.  Kulcsszavak: palliatív ellátás, hospice-ellátás, egészségügyi dolgozók, betegút, kvalitatív kutatás