Az elülső/hátsó commissurát, a subglottist, a gyűrűporcot vagy a cricoarytenoid ízületet infiltráló, dominálóan egyoldali, előrehaladott hangajaktumorok onkológiai sebészete és rekonstrukciója igen vitatott terület. Az onkológiai szempontból biztonságos parciális reszekciók alkalmazását gyakran gátolják a rekonstrukciós módszerek technikai korlátai, elkerülhetetlenné téve a teljes gégeeltávolítást. Egy 52 éves férfi betegnél a jobb oldali hangajak nagy kiterjedésű, az elülső commissurát, részben az ellenoldalt és a subglottist is involváló laphámkarcinómája miatt kiterjesztett vertikális hemilaryngectomiát végeztünk. A keletkezett szövethiány pótlására lokális trachealebenyt használtunk fel rotációs crico-thyrotracheopexia során. A funkcionális eredményeket a légzés, a nyelés és a hangképzés tekintetében objektív és szubjektív tesztekkel értékeltük a 6. posztoperatív hónapban. A szövettani vizsgálat tumormentes reszekciós széleket írt le. A definitív dekanülálás a műtét utáni 7. napon sikeresen kivitelezhető volt. A beteg légzése és nyelési funkciója megfelelőnek, hangminősége szociálisan elfogadhatónak bizonyult. A 62 hónapos utánkövetési idő alatt tumorrecidíva nem igazolódott. A rotációs crico-thyrotracheopexia, mint egylépcsős rekonstrukciós technika, jól alkalmazható módszer nagyméretű szövethiányok pótlására előrehaladott, dominálóan féloldali gégetumorok esetén, ahol az onkológiai biztonság bizonyos kritikus struktúrák tumoros infiltráltsága miatt kiterjesztett parciális gégereszekciót követel meg, elkerülhetővé téve ezzel a teljes gégeeltávolítást.  Kulcsszavak: glotticus tumor, kiterjesztett vertikális hemilaryngectomia, rotációs crico-thyrotracheopexia, tracheagraft