Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=170752
MOB:2026/3
Szerzők:Szilágyi András; Gáborján Anita; Bencsik Beáta; Tamás László; Szirmai Ágnes; Polony Gábor
Tárgyszavak:VESTIBULARIS APPARATUS; INFARCTUS; STROKE; SZÉDÜLÉS; HALLÁSKÁROSODÁS, RÉSZLEGES
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2026. 167. évf. 33. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Vestibulocochlearis infarktus: egy nehezen diagnosztizálható entitás / Szilágyi András [et al.]
  Bibliogr.: p. 1316-1317. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33625
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 33. sz., p. 1309-1317. : ill.


A belső fület érintő infarktus, amely elsősorban az arteria cerebellaris anterior inferior egy végágának elzáródásával függ össze, heveny szédüléssel és sensorineuralis hallásvesztéssel jelentkezik. Gyakran a perifériás egyensúlyozó rendszert érintő kórképeket utánoz, a hagyományos képalkotó vizsgálatokon sem mutat kóros eltérést, megnehezítve ezzel a diagnózist. Kezelés hiányában a maradandó egyoldali hallásvesztés jelentősen rontja a betegek életminőségét. A jelen áttekintés a témában újabb tanulmányok eredményeit szintetizálja a kórkép klinikai jellemzőivel, diagnosztikájával és terápiás megközelítéseivel kapcsolatban. A betegek elhúzódó szédüléssel (>24 óra), egyoldali halláscsökkenéssel és fülzúgással jelentkeznek. Vizsgálatkor perifériás eltérésre utaló tünetek figyelhetők meg (harmonikus vestibularis tünetegyüttes, pozitív fejimpulzusteszt), miközben a centrális eredetre utaló egyetlen jel a hallásvesztés, amely gyakran észrevétlen marad, sokszor a betegek sem veszik észre. A vascularis társbetegségek - mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség - jelentenek rizikófaktorokat. A diagnosztikai nehézségek az ismeretlen eredetű hirtelen sensorineuralis hallásvesztéssel és a Méni?re-betegséggel való átfedésből adódnak; a vascularis eredet a nagy rizikójú populációkban az akut egyensúlyi és hallórendszeri szindrómák akár 15-20%-áért felelős lehet. A korai thrombolysis vagy thrombocytaaggregáció-gátló kezelés javíthatja a kimenetelt, thrombolysis azonban ritkán történik a képalkotó jelek hiánya miatt. A diagnózis megszületéséhez fontos akutan a HINTS Plusz, a későbbiekben a videós fejimpulzusteszt, a hallásvizsgálat és az MR-képalkotás. A kezelésben kiemelt szerepe van a tartós szédülés esetén alkalmazott egyensúlyi és hallásrehabilitációnak, valamint a másodlagos stroke-prevenciónak. Összefoglaló tanulmányunk rámutat a vestibulocochlearis stroke aluldiagnosztizáltságára, és a szédüléssel-hallásvesztéssel jelentkező betegek integrált neurootológiai és vascularis kivizsgálását szorgalmazza protokoll alapján a gyorsabb és hatékonyabb kezelés, valamint a későbbiekben nagyobb eséllyel kialakuló nagyagyi stroke elkerülésének irányába tett prevenciós lépések érdekében.  Kulcsszavak: belső fül, stroke, szédülés, halláscsökkenés, HINTS