Bevezetés. A pánikbetegség az egyik leggyakrabban előforduló szorongásos zavar, prevalenciája folyamatosan növekszik a Covid-19 pandémia óta. Az egyre nagyobb számban kezelésre szoruló páciensek hatalmas terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszer számára, ami felhívja a figyelmet az alacsony intenzitású, rövid, és hatékony pszichológiai intervenciók fontosságára a mentális zavarok ellátásában, különösen az alapellátás területén. A nemzetközi irányelvek szerint a pánikbetegség kezelésének bizonyítottan hatékony módja a kognitív viselkedésterápia, amely a pánikbetegség kognitív modelljén alapul. Eszerint azoknál a személyeknél alakul ki pánikroham, akik a normál stressz reakció tüneteit katasztrofizálják, azaz súlyos testi betegség jelének tartják és erre heves szorongással reagálnak. Célkitűzés. Salkovskis és Clark (1986) alapján kidolgoztuk egy 5 alkalmas, intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport tematikáját pánikbetegek részére. Módszer. A rövid csoportos kognitív viselkedésterápia hatékonyságát kérdőívek (Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív), valamint egy szubjektív skála használatával mértük fel. A eredmények értékeléséhez páros mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények. Eredményeink szerint a szorongás és hangulati panaszok intenzitása (t(36) = 5,497, p <0,0001; Z = -4,871, p < 0,0001), valamint a pánikrohamok szubjektív gyakorisága (Z= -5,190, p<0,0001) is szignifikáns csökkenést mutattak a csoport előtt mért értékekhez képest. Megvitatás és következtetések. Klinikai vizsgálatunk az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók eredményességére hívja fel a figyelmet, bizonyítottan hatékony protokollt kínálva az alapellátásban dolgozó szakemberek számára.  Kulcsszavak; pánikbetegség, csoportos kognitív viselkedésterápia, alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók, 5 ülés, bizonyítottan hatékony módszerek