A kórházon kívüli keringésmegállás továbbra is jelentős népegészségügyi kihívást jelent, amelynek kimenetelét alap vetően az ellátás gyorsasága, minősége és szervezettsége határozza meg. Az Európai Újraélesztési Tanács (ERC) 2025. évi Systems saving lives (Életmentő rendszerek) gyakorlati szakmai irányelve hangsúlyozza, hogy a túlélési esélyek javítása nem egyetlen beavatkozástól, hanem az ellátás elemeinek összehangolt, rendszerszintű működésétől várható. A jelen összefoglaló a Magyar Resuscitatiós Társaság állásfoglalásaként ismerteti a gyakorlati szakmai irányelv legfontosabb elemeit. A gyakorlati szakmai irányelv középpontjában a túlélési lánc és a túlélés képlete áll, kiemelve a tudományos bizonyítékok, az oktatás és a helyi implementáció együttes szerepét. A közösségi tudatosság növelése, az érdekképviselet, a gyermekkorban megkezdett újraélesztés-oktatás, valamint a laikus elsősegélynyújtók bevonása kulcsfontosságú a korai beavatkozás biztosításában. A sürgősségi ellátás szervezési elemei - különösen a mentésirányí tással asszisztált újraélesztés, a (fél)automata külső defibrillátorhoz való hozzáférés optimalizálása és a megfelelő kompetenciájú mentőegységek - tovább erősítik a rendszer hatékonyságát. A kórházon belüli gyorsreagálású rend szerek, az újraélesztési központok és a túlélők strukturált utánkövetése a hosszú távú kimenetel javítását szolgálják. Az új technológiák és a mesterséges intelligencia egyéb lehetőségeket is kínálnak, alkalmazásuk azonban további kutatásokat igényel. A rendszerszemléletű megközelítés adaptálása elengedhetetlen a hazai túlélési arányok javításához.  Kulcsszavak: keringésmegállás, életmentő rendszerek, elsősegélynyújtó, társadalmasítás, mesterséges intelligencia