A juvenilis idiopathiás arthritis (juvenile idiopathic arthritis, JIA) a leggyakrabban előforduló krónikus gyermekreumatológiai betegség. Korábban ezen kórképet juvenilis rheumatoid arthritisnek vagy juvenilis krónikus arthritisnek nevezték. A jelenleg is használt terminológiát 1995-ben vezette be, majd 2001-ben módosította az International League of Associations for Rheumatology (ILAR). Az ILAR által kidolgozott, nemzetközileg egységes kritériumrendszerrel széles körben, a mindennapi klinikai gyakorlatban is jól értelmezhető klasszifikáció alakult ki, azonban átdolgozása jelenleg is zajlik. Ma ezen heterogén betegcsoportnak hét - mind patomechanizmusában, mind klinikai tünettanában, mind prognózisában - elkülöníthető alcsoportja van. A kórkép idejekorán történő felismerésével és az adekvát terápia bevezetésével a tartós ízületi károsodás, a mozgáskorlátozottság, illetve a kórképhez társuló extraartikuláris tünetek megelőzhetők. A betegség kezelése során ún. multimodális szemléletre van szükség, amely több pilléren nyugszik: farmakológiai terápia, fizikoterápia, pszichés vezetés és ritkán invazív, sebészeti kezelés. A terápia célja a gyulladás gátlásával a tartós remisszió elérése, a szövődmények kivédése.