Submacularis vérzés esetén a vér a macula területén a neuroretina és a retinalis pigmentepithelium között halmozódik fel. Potenciálisan súlyos látáskárosodáshoz és életminőség-romláshoz vezető szemészeti kórkép. Alarmírozó tünet a beteg centrális látóterében megjelenő, hirtelen kialakuló, fixált, szürkésfekete scotoma, amely a macula érintettségére hívja fel a figyelmet. Hátterében különböző szembetegségek állhatnak. A leggyakrabban chorioidealis neovascularisatio, elsősorban a nedves típusú időskori maculadegeneratio talaján alakul ki. Különböző szisztémás betegségek (például magasvérnyomás-betegség) és gyógyszerek (például antithromboticumok) is hatással lehetnek az állapot kórlefolyására. Ellátása során döntő szerepe van az időnek és a megfelelő kezelési módszer megválasztásának. Ebben az egyre szélesebb körben elterjedő multimodális képalkotás is segítségünkre lehet. Habár egységes kezelési eljárásmód továbbra sincs, a Manchester Protokoll iránymutató lehet a rendelkezésre álló konzervatív és sebészi megoldások arzenáljában. Lényege, hogy amennyiben a tanulmányban rögzített kritériumok (a látóidegfő átmérőjének kétszeresét meghaladó kiterjedésű és 2 hetes időablakon belül lévő submacularis vérzés egyéb kontraindikáció, mint például üvegtesti vérzés, nélkül) teljesülnek, az üvegtesti térbe adott hármas terápia (rekombináns szöveti plazminogénaktivátor, vascularis endothelialis növekedési faktort gátló terápia és gázelnyomás) hatékonyan és biztonságosan alkalmazható chorioidealis neovascularisatio talaján kialakult submacularis vérzés esetén. A nagyobb megterhelést jelentő sebészi beavatkozás a hármas terápia ellenjavallata vagy sikertelensége esetén válik szükségessé. Összefoglaló közleményünk célja, hogy a submacularis vérzés ellátásában felhívjuk a figyelmet a holisztikus szemlélet, valamint a korai és lépcsőzetes beavatkozás fontosságára. Kulcsszavak: submacularis vérzés, holisztikus szemlélet, anti-VEGF