Cél: A tanulmány célja az allergiás nátha és társbetegségei előfordulási gyakoriságának és kockázati tényezőinek meghatározása budapesti általános iskolások körében. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatot 21 Budapestet reprezentáló általános iskolában folytattuk le 2019-ben. A felmérésben résztvevő gyermekek szüleinek az International Study of Asthma and Allergies in Childhood kérdéseken alapuló kérdőívet (n=6869) osztottunk szét. Eredmények: 3836 iskolás gyermek szülei kérdőívet töltöttek ki (1857 fiúra/1979 leányra vonatkozóan). Prevalenciaértékek: feltételezett allergiás nátha 29,3% (1043), orvos által diagnosztizált allergiás nátha 9,7% (373), összes allergiás náthás 36,2% (1289), feltételezett allergiás rhinoconjunctivitis 16,2% (577). Az orvos által diagnosztizált atópiás betegségek - asztma (p <0,0001), ételallergia (p <0,0001) és ekcéma (p <0,0001) - jelenléte szignifikánsan növelte az allergiás nátha kialakulásának kockázatát az összes allergiás náthás vonatkozásában. Az allergiás nátha szignifikáns rizikótényezői a következők: férfinem (p <0,0001), atópiás családi anamnézis (p <0,0001), gyakori felső légúti fertőzés (p <0,0001), tonsillectomia (p=0,0054), antibiotikum- (p <0,0001), illetve paracetamolszedés az élet első évében (p=0,0038), elhúzódó vírus/bakteriális fertőzés az allergia megjelenése előtt (p <0,0001), tartósítószert vagy színezéket tartalmazó üdítők fogyasztása (p=0,0023), budapesti lakóhelyen tartózkodás időtartama (p=0,0386), dohányzás (p=0,0218), illetve dohányzás a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0048), madár (p=0,0119), illetve madár a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0052), látható penész a hálószobában (p=0,0139), madártollágynemű (p = 0,0126), gyakori vagy állandó teherautó-forgalom a lakóhely közelében (p = 0,0039), lakóhely gyomos környezetben (p <0,0001) és légszennyező gyár vagy bánya lakóhely közelében (p=0,0128). Következtetések: Az allergiás rhinoconjunctivitis prevalenciája a 6-12 éves budapesti gyermekek körében magasabb a környező európai országokban mért értékeknél. Míg a társbetegségek közül az asztma (OR=4,398) a legszignifikánsabb, úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők közül az első életévben a lakásban tartott madár (OR=2,394) és a gyomos környezetben élés (OR=1,640) a legfontosabb tényezők az allergiás nátha kialakulásában. A jövőben megelőző intézkedéseket kell bevezetni.  Kulcsszavak: allergiás nátha, atópiás társbetegségek, általános iskolások, ISAAC, prevalencia, rizikótényező