Magyarországon a fegyverrel okozott sérülések előfordulása ritka, következésképpen az ellátásukhoz kapcsolódó hazai klinikai tapasztalat és publikált esetszám korlátozott, ami a diagnosztikai és terápiás stratégiák megválasztását különösen megnehezíti. A sörétes puskákból származó apró ólomszemek könnyen behatolnak a szövetekbe, vándorlásra hajlamosak, ami megnehezíti lokalizációjukat és biztonságos eltávolításukat. Súlyos szövődményeket, például neurovascularis károsodást, krónikus ólommérgezést vagy infekciókat (szepszis, meningitis, tályog) idézhetnek elő. Különösen kritikus a fej-nyaki régió, ahol a koponyaalap, a nagyerek és a légutak közelsége miatt a beavatkozások fokozott óvatosságot igényelnek. A nasopharyngealis régióban elhelyezkedő idegen testek ellátása további kihívást jelent, mivel felnőttkori előfordulásuk ritka, és eltávolításukra vonatkozóan mindössze szórványos irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A hagyományos képalkotó módszerek gyakran nem elég pontosak, ezért az intraoperatív képvezérlés alkalmazása kulcsfontosságú. A jelen tanulmányban egy 34 éves férfi esetét ismertetjük, aki vadászbaleset során mintegy 30 méteres távolságból, sörétes puskával leadott lövés következtében több, fej-nyaki régiót érintő sérülést szenvedett. A beteg ellátása multidiszciplináris keretek között történt, szemészeti és fül-orr-gégészeti együttműködésben. Esetünkben bemutatjuk négy, 2-3 mm átmérőjű ólomsörét intratrachealis narcosisban, C-karos intraoperatív képerősítő segítségével végzett multimodális (endonasalis, transoralis és transcutan) eltávolítását, hangsúlyozva az epipharynxban lokalizált lövedék sikeres endoszkópos kiemelését. A bemutatott beavatkozás rávilágít a precíz képalkotás, a minimálisan invazív sebészi technikák és a szakterületek közötti kooperáció fontosságára a fej-nyaki idegen testek biztonságos kezelésében.  Kulcsszavak: lövési sérülés, zárt fejsérülés, fluoroszkópia, minimálinvazív sebészet, nasopharynx