Szerzők vizsgálatsorozatának alapvető hipotézise: rheumatoid arthritises betegek saját betegségükről alkotott képét személyiségjegyeik befolyásolhatják. Új, százöt fős betegcsoportban az önkitöltős kérdőívekben a betegségaktivitást és a fizikális és funkcionális kiesést mérték. A generikus betegség-percepció kérdőívvel az aggodalom, a betegség ismeretének, érzelmi viszonyulás mértékét és a megküzdési képességet vizsgálták. Negyvenfős alcsoportban másik generikus funkcionális kérdőívvel ellenőrizték a felsorolt indikátorok tartalmát. A legerősebb keresztkorrelációk a betegségaktivitást mérő és a fizikális-funkcionális dimenziók között mutathatók ki. A dominánsan mentális mérőeszköz pontértékei alacsonyabb szinten függenek össze a fizikális dimenziókkal. A tisztán önértékelő eszközök alapján képzett halmazokba rendezett betegek 67%-a válaszolt egybehangzóan, ők mindhárom indikátor szerint "súlyos" (35%) vagy "enyhe" (32%) halmazba sorolhatók. Ellentmondásosnak tekintették a "vegyes" súlyosságú halmazokat, amelyek együtt a betegek 33%-át tartalmazzák. Következtetésük: a PRO kérdőívek alapján elkülöníthetők az állapotukat ellentmondásosan értékelő betegek. Különösen figyelemre méltó és követendő a fizikálisan és funkcionálisan kevéssé súlyos, azonban mentális kihívásokkal küzdő betegek csoportja (8-10 százalék).  Kulcssszavak: rheumatoid arthritis, önértékelő kérdőív, CRP biomarker, DAS 28, profil, halmaz