A táplálkozási magatartás és annak zavarai a sport területén szoros összefüggésben állnak a sporttáplálkozás és sportfiziológia fejlődésével, valamint a sportolókkal szemben támasztott teljesítmény- és testideál-elvárásokkal. Az evészavarok az 1970-es évek végétől szélesebb közegészségügyi figyelmet kaptak, és a sportolói populációban is egyre inkább előtérbe kerültek. A jelenségközpontú, tematikus szempontú narratív szakirodalmi áttekintés célja a zavart táplálkozási magatartások és evészavarok sportolói populációban megjelenő formáinak és következményeinek bemutatása különböző sportági kontextusokban az 1980 és 2000 közötti nemzetközi szakirodalom alapján. Az áttekintett vizsgálatok alapján a zavart táplálkozási magatartások és evészavarok multifaktoriális eredetűek, kialakulásukban biológiai, pszichológiai, szociokulturális és sportági tényezők egyaránt szerepet játszanak. A női atlétatriász koncepciója mérföldkőnek bizonyult, ugyanakkor a férfi sportolók érintettsége is igazolt, különösen súlycsoportos és esztétikai sportágakban, miközben fontos hangsúlyozni, hogy a sportolói státusz önmagában nem jelent egységesen fokozott kockázatot. A primer prevenció, a korai felismerés és a multidiszciplináris ellátás alapvető jelentőségű a sportolók egészségének megőrzésében.  Kulcsszavak: sport, zavart táplálkozási magatartás, evészavar, táplálkozás