Háttér - A hosszú Covid összetett állapot, amit a Covid-fertőzést követően hetekig és hónapokig fennmaradó tünetek jellemeznek, és a mindennapi életet negatívan befolyásoló kognitív károsodás kísér. Ennek az összetett állapotnak a megértése fontos a diagnosztikus és terápiás stratégiák kifejlesztéséhez. Cél - E cikk célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson a hosszú Covidban jelentkező kognitív károsodásról, beleértve a definíciót, a tüneteket, a patofiziológiát, a kockázati tényezőket, az értékelési eszközöket, a képalkotó eljárásokkal felfedezhető eltéréseket, a lehetséges biomarkereket, a kezelési stratégiákat, a hosszú távú kimeneteket és a kutatás jövőbeli irányait. Módszerek - Az áttekintés keresési módszertanának célja az volt, hogy a Covid-19-hez és a hosszú Covidhoz kapcsolódó kognitív károsodással kapcsolatos kutatások széles körét tartalmazza. A PubMed és a Google Scholar adatbázisokban végeztünk szisztematikus keresést a MeSH terminusok és kulcsszavak - beleértve a "kogníció", "kognitív károsodás", "agyi köd/brain fog", "COVID-19" és "long-COVID" kifejezéseket - kombinációjának felhasználásával. A keresést azokra a 2019. január 1. és 2024. február 11. között angol nyelven megjelent tanulmányokra korlátoztuk, amelyek humán neurológiai megnyilvánulásokra vonatkozó eredményeket mutattak be. Eredmények - A hosszú Covidot a Covid19-fertőzést követően fennmaradó tartós tünetek jellemzik, amelyek közül kiemelkedik a kognitív károsodás. A tünetek közé tartozik az agyi köd, a koncentrációs nehézségek, a memóriaproblémák és a végrehajtó funkciók hiányosságai. A patofiziológiai mechanizmusok a vírusperzisztenciát, az immunválaszt és az érrendszeri károsodást foglalják magukba. A kockázati tényezők közé tartozik az életkor,a már meglévő betegségek és a Covid-19fertőzés súlyossága. A diagnózis felállításához elengedhetetlenek a kognitív értékelő eszközök, mint például a Montreal Cognitive Assessment (MoCA). A képalkotó vizsgálatok, beleértve az MRI-t, a PET-et és a SPECT-et, strukturális és funkcionális agyi elváltozásokat tárnak fel. A potenciális biomarkerek közé tartozik a C-reaktív fehérje, az interleukin-6 és a neuronspecifikus enoláz. A kezelési stratégiák közé tartozik a kognitív rehabilitáció, a foglalkozásterápia, a gyógyszeres kezelés és az életmódváltás. Megbeszélés - A hosszú Covid sokrétű kihívást jelent, és a vele járó kognitív károsodás jelentősen befolyásolja a betegek életét. A hatékony kezeléshez elengedhetetlen a multidiszciplináris megközelítés, beleértve a kognitív rehabilitációt és adott esetben a gyógyszeres kezelést. A jövőbeli kutatásoknak a biomarkerek validálására és a hos.szú távú kognitív kimenet megértésére kell összpontosítaniuk. Következtetés - A hosszú Covid, aminek a kognitív károsodás aggasztó tünete, globális egészségügyi problémát jelent. Bár a farmakológiai beavatkozásokban rejlik potenciál, használatuk alapos megfontolást igényel. A további kutatás elengedhetetlen a hosszú Covid esetében jelentkező kognitív károsodás megértése és kezelésének javítása érdekében.  Kulcsszavak: Covid-19, hosszú Covid, kogníció, kognitív károsodás, agyi köd