Háttér és cél - A fájdalomkutatás leggyakrabban tanulmányozott aspektusa klinikai vizsgálatokban a fájdalomintenzitás. Ennek mérése az ágyéki gerincbeteg populációban legtöbb esetben a numerikus skála (Numeric Rating Scale, NRS) és a vizuális analóg skála (VAS) segítségével történik. A betegek általános életminősége és a skálák közötti kapcsolat kiszámításával meghatározzuk a klinikailag relevánsabb információval rendelkező mérőeszközt. Módszerek - Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben 120, krónikus gerincfájdalommal élő beteg töltötte ki a numerikus fájdalomskálát is tartalmazó 29 kérdéses Patient Reported Outcomes Measurement Information System (PROMIS) Profil általános életminőség kérdőívet, valamint a VAS skálát. A PROMIS aldomének T-pontszámait a VAS és a numerikus skálán jelölt értékekkel hasonlítottuk össze. Eredmények - Spearman-rangkorrelációt használva meghatároztuk a VAS és a PROMIS, valamint az NRS és a PROMIS közötti kapcsolatot. A VAS skála gyenge és közepes erősségű rangkorrelációt (r = 0,24-0,55), az NRS közepes és erős korrelációt (r = 0,45-0,71) mutatott a PROMIS aldomének pontszámaival összevetve. A PROMIS fizikai funkció rövid formula [r = -0,65, 95% CI (-0,75) - (-0,55)] és a PROMIS fájdalom zavaró hatása rövid formula (r = 0,71, 95% CI 0,63-0,79) pontjai mutatták a legerősebb korrelációt a fájdalomintenzitás összpontszámaival. Következtetés - Az NRS nagyobb mértékű összefüggést mutat a PROMIS-29 által vizsgált egyéb életminőség-aldoménekkel, ezért javasolt az ágyéki gerincbeteg populációban a numerikus skála alkalmazása a klinikai kutatásokban.  Kulcsszavak: VAS, NRS, PROMIS, gerinc, fájdalom