Háttér és cél - A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. Emellett célunk a neuropathiás sérülések elektrofiziológiai aspektusainak felmérése ezekben a túlélőkben. Módszerek - A vizsgálatban 46, elektrofiziológiailag igazolt perifériás idegsérüléssel rendelkező földrengéstúlélő vett részt, kontrollcsoportként 39 traumamentes túlélő szolgált. A neuropathiás fájdalmat, a szorongást és a depressziót a Douleur Neuropathique 4 (DN4) kérdőív és a Hospital Anxiety and Depression Scale (HADS) segítségével vizsgáltuk. Eredmények - Az eredmények azt mutatják, hogy az ulnaris és a peronealis idegek voltak a leggyakrabban sérült struktúrák. A perifériás idegsérülést szenvedett túlélők közül 46-ból 31 (67%) esetében jelentkezett neuropathiás fájdalom. Továbbá, a plexopathia és a többvégtag-sérülés súlyosabb neuropathiás fájdalommal járt együtt. Mindazonáltal, a két csoport között nem volt szignifikáns különbség a szorongás és a depresszió pontszámaiban, és a neuropathiás fájdalomnak nem volt független hatása. Következtetés - A vizsgálat azt jelzi, hogy a neuropathiás fájdalom intenzitása a perifériás idegsérülések lokalizációja és eloszlása alapján változik. A perifériás idegkárosodás vagy a neuropathiás fájdalom jelenléte azonban nem állt közvetlen kapcsolatban a HADS-pontszámokkal, ami arra utal, hogy a katasztrófákat követő hangulatzavaroknak a fizikai traumán túl multifaktoriális oka van.  Kulcsszavak: földrengés, perifériás idegsérülés, neuropathiás fájdalom, szorongás, depresszió