Az életminőség mérése emlődaganatos betegek körében / Martinek Emőke, Szekeres Tamás, Herold Zoltán
Bibliogr.: p. 537-538. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33523
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 14. sz., p. 530-538.
A rosszindulatú daganatos betegségek világszerte a halálozás és a tartós egészségromlás vezető okai közé tartoznak, incidenciájuk a demográfiai és életmódbeli változások miatt tartós emelkedést mutat. Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Bár a szűrés, a korszerű immun-, célzott, HER2-ellenes biológiai és endokrin terápiás kezelések, valamint az onkoplasztikai sebészet jelentősen javította a túlélési esélyeket, mindez azzal is együtt járt, hogy egyre több beteg él hosszú távú mellékhatásokkal és pszichoszociális terhekkel. Ez a helyzet tette nyilvánvalóvá, hogy az onkológiai ellátás sikerét nem lehet kizárólag klasszikus végpontokkal - mint például a teljes, a betegségmentes és a progressziómentes túlélés - mérni. Az egészséggel összefüggő életminőség (HRQoL) olyan többdimenziós konstrukció, amely a fizikai tünetterhelést, a pszichés állapotot, a szociális és szerepfunkciókat, valamint a funkcionális autonómiát egyaránt figyelembe veszi. Emlőrákban ez kiegészül továbbá a testkép, a szexuális funkció és a női identitás kérdésével is. A HRQoL mérése validált eszközökre támaszkodik, például az EORTC-QLQ-C30 kérdőívre és az ehhez tartozó emlőrák-specifikus modulra (EORTC-QLQ-BR23), valamint a FACT-rendszerre (FACT-G, FACT-B). Számos nagy mintájú, egyéni betegadatokon alapuló metaanalízis igazolta, hogy a kiindulási HRQoLpontszámok önálló prognosztikai jelentőséggel bírnak a túlélés szempontjából, még a tumorstádium és egyéb klinikopatológiai tényezők kontrollálása után is. A HRQoL klinikai értelmezését ugyanakkor több tényező is megnehezíti: a mérés szubjektív jellege, a válaszadási torzítás, a betegség előrehaladásával együtt járó kognitív és fizikai korlátok, a 'response shift' jelensége, valamint a minimálisan klinikailag jelentős különbség heterogén meghatározása. Emellett a betegek végzettségi szintje és egészségértési képességei szintén befolyásolhatják a kérdőívek megbízható kitöltését. A jelen áttekintés célja, hogy rendszerezze a daganatos - különösen az emlőrákos - betegek életminőség-mérésének fogalmi, módszertani és klinikai vonatkozásait, bemutassa a leggyakrabban használt mérőeszközöket, és rávilágítson arra, hogy a HRQoL miért tekinthető ma már nemcsak betegszempontú, hanem prognosztikus és egészségpolitikai jelentőségű kimenetnek. Kulcsszavak: beteg által jelentett kimenet mérőszámai, életminőség, emlődaganat, testkép, túlélés