Az albumin a legfontosabb plazmaprotein, többek között kulcsszerepet játszik az oncoticus nyomás fenntartásában, az inflammatorikus válasz modulálásában, valamint endogén és exogén anyagok szállításában. Az albumin immunmoduláló és antioxidáns tulajdonságai tovább indokolják a szisztémás gyulladás mérséklésében betöltött szerepét. Az albuminpótlás terápiás szerepe kritikus állapotú betegekben az intenzív osztályos ellátás részeként egyre nagyobb figyelmet kap. Klinikai vizsgálatok és metaanalízisek azt mutatják, hogy az albumin alkalmazása javíthatja a hemodinamikai stabilitást, fokozhatja a folyadékbevitelre adott hemodinamikai válaszkészséget, és csökkentheti a pozitív folyadékmérleget súlyos szepszisben és szeptikus sokkban, különösen a hypoalbuminaemiás betegekben. A hypoalbuminaemia szeptikus betegekben gyakori, a kedvezőtlen kimenetel, valamint a szervi diszfunkció és a fokozott állapotromlás fontos jelzője. Kritikus állapotú betegekben a hypoalbuminaemia az intenzív osztályos morbiditás és mortalitás egyik meghatározó tényezője, kialakulásában kulcsszerepet játszanak a gyulladás és a szepszis során fellépő szabályozatlan immunválaszok, amelyek endotheldiszfunkcióhoz és fokozott kapilláris szivárgáshoz vezetnek. A terápiában használt jelenlegi irányelvek egyénre szabott folyadékterápiát javasolnak. Az albumin adását elsősorban azoknál a betegeknél preferálják, akik nagy mennyiségű krisztalloid folyadékterápiát igényelnek, és/vagy alacsony szérumalbuminszinttel rendelkeznek. Annak ellenére, hogy az előnyök ismertek, az albumin optimális alkalmazási ideje, dózisa és a megfelelő betegkiválasztás további jelenlegi kutatás tárgya. Az albuminszint nemcsak a betegség súlyosságának egyik jellemzője, a célértékhez közeli szintre történő beállítása racionális terápiás opció is egyben az intenzív osztályon, amely bizonyítékokon alapuló megközelítés mellett esetlegesen javíthatja a kritikus, szeptikus betegek állapotát, kimenetelét.  Kulcsszavak: albumin, hypoalbuminaemia, szepszis, intenzív osztály, kritikus állapot, folyadékterápia, prognózis, mortalitás