Bevezetés: Csecsemő- és kisgyermekkorban a passzív, szülői felügyeletet nélkülöző és a gyermekek életkorához nem igazodó médiatartalmak fogyasztása fokozott fejlődési kockázatot jelent a fizikai és a mentális egészségre. Célkitűzés: Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a korai gyermekkorban, másfél évesen megfigyelt képernyőexpozíció milyen prediktív hatást gyakorol a gyermekek hároméves kori mentális egészségére. Módszer: A Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat reprezentatív, longitudinális adatain vizsgáltuk a másfél éves korban mért képernyőidő hatását (n = 2547) a hároméves kori mentális egészség mutatóira (Képességek és Nehézségek Kérdőív). A többváltozós elemzésben kontrolláltunk a gyermek korai társas-érzelmi sérülékenységére, a gyermek nemére, a mentális egészséget befolyásoló szocioökonómiai, demográfiai és környezeti tényezőkre (anyai alacsonyabb iskolai végzettség, hátrányos lakóhely, fiatal életkor, egyedülálló szülői státusz, anyagi nehézségek, adatfelvétel a COVID-19-járvány időszakában) és a szülői jellemzőkre (anyai depressziós tünetek, hosztilitás). Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a gyermekek átlagos képernyőideje 85,7 perc másfél éves korban, és 37,5%-uk napi képernyőideje meghaladja a 60 percet. A többváltozós logisztikus regressziós modellek eredményei arra utaltak, hogy a másfél éves korban egy órát meghaladó napi képernyőidő hozzájárul a hároméves kori pszichés nehézségek kialakulásához, még akkor is, ha figyelembe vesszük a gyermek korai társas-érzelmi sérülékenységét, valamint az anyai és a szociodemográfiai hátrányt jelző kontrollváltozókat. Ezek a kontrollváltozók maguk is hozzájárultak a hároméves kori pszichés nehézségekhez, miközben a korai társas-érzelmi és társadalmi sérülékenység figyelembevétele csökkentette a képernyő-expozíció önálló hatását. Megbeszélés: A korai képernyő-expozíció ebben az értelmezési keretben nem csupán elszigetelt kockázati tényezőként jelenik meg, hanem a fennálló környezeti, családi és egyéni jellemzőkkel kölcsönhatásban fejti ki hatását a gyermekek mentális egészségére. Következtetés: Az eredmények alátámasztják, hogy fontos a szülők tudatosságának növelése és a mértékletes képernyőhasználat előmozdítása a korai gyermekkorban. Kulcsszavak: képernyő-expozíció, gyermekkori fejlődés, mentális egészség, kockázati tényezők