A hialuronsavas töltőanyagok alkalmazása napjainkban az egyik leggyakrabban előforduló minimálisan invazív esztétikai eljárás, különösen az arc egyes régióiban (például homloktáj, szemkörnyék, nasolabialis redők, halánték, az orr környéke). Népszerűségük mögött a relatív egyszerűség, a gyors kivitelezhetőség és rövid gyógyulási idő, valamint az azonnali, látványos esztétikai eredmény áll. A beavatkozások számának növekedésével egyre több adat gyűlik össze a nem kívánt mellékhatásokról és szövődményekről, amelyek súlyossága az enyhe, átmeneti reakcióktól (például erythema, ödéma, fájdalom) a ritka, de potenciálisan maradandó károsodást okozó eseményekig (például bőrnecrosis, vakság, fillerhez társult akut stroke szindróma) terjed. Közleményünkben áttekintjük a szakirodalomban szereplő publikációk alapján a hialuronsavas töltőanyagokkal összefüggésben jelentkező lehetséges mellékhatásokat és szövődményeket, valamint elemezzük azok kialakulásának kockázati tényezőit, végül ismertetjük a prevenciós és terápiás megoldási lehetőségeket.  Kulcsszavak: hialuronsavas töltőanyag, bőrnecrosis, vakság, stroke, hialuronidáz