Bevezetés: A legújabb irodalmi adatok azt mutatják, hogy a túlsúly és az elhízás korunk egyik legégetőbb problémája, amelynek jelentős gazdasági és egészségügyi hatása van. Az elhízás kezelésével kapcsolatban az elmúlt néhány évben a közösségi média felületein különböző divatdiéták kaptak nagy figyelmet, amelyek nem feltétlen tudományos tényeken alapulnak, és az egészségre negatív következményekkel járhatnak. Célkitűzés: Jelen kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a 19-35 év közötti magyar felnőttekre milyen divatdiéta választási szokások a jellemzőek, és erre a közösségi médiának, illetve az ezeken a felületeken megjelenő dietetikusoknak és táplálkozási tanácsadóknak milyen befolyása van. Módszer: Vizsgálatunkban online kérdőívet alkalmaztunk, amelyekből beérkezett válaszokat a Microsoft Excel és az SPSS Statistics 26 szoftverekkel dolgoztuk fel. Eredmények: A vizsgált étrendek esetében (ketogén, növényi alapú, paleolit étrend) azok, akik sikertelennek tartották az adott étrend kipróbálását (11,8%; 11,8%; 2,0%) kisebb arányban követnek dietetikust, mint táplálkozási tanácsadót (p=0,449; P=0,147; p=0,474). A ketogén (14,3%; p<0,001) és a növényi alapú étrend (37,5%; p<0,001) esetében is, akik a diéta elkezdése előtt dietetikussal konzultáltak, szignifikánsan nagyobb arányban sportoltak rendszeresen (80%), mint akik táplálkozási tanácsadóval konzultáltak (62,5%). Válaszadóink a közösségi médián (68,9%) találkoznak leggyakrabban divatdiétákkal kapcsolatos tartalmakkal, és hiteles forrásnak is tartják azt (37,8%). Megbeszélés: Ezek az adatok azt mutatják, hogy az egészséges életmód oktatása és a testtömegcsökkentő diéták negatív következményeire való figyelemfelhívás fontos feladat, és a jövőben meghatározó a dietetikus szakma népszerűsítése a lakosság és a szakemberek körében is.  Kulcsszavak: divatdiéták, közösségi média, dietetikus, táplálkozási tanácsadó