Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=169640
MOB:2026/1
Szerzők:Kántor Zsaklin Zsuzsa; Makó Hajnalka
Tárgyszavak:MEDDŐSÉG, NŐI; ÉLETMINŐSÉG; PSZICHOLÓGIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2026. 167. évf. 8. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A korai maladaptív sémák és az életminőség összefüggései meddőséggel küzdő nők körében / Kántor Zsaklin Zsuzsa, Makó Hajnalka
  Bibliogr.: p. 315-316. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33486
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 8. sz., p. 309-316. : ill.


Bevezetés: A gyermekvállalási szándék ellenére hosszan fennálló gyermektelenség szomatikus, pszichés és szociáliskapcsolati vonatkozásban is terhet ró az érintettekre, s ezeket a hatásokat tovább súlyosbíthatják a korai maladaptív sémák. Ezek a sémák hatással vannak például az érzelmi állapotra, az önértékelésre és a stresszkezelésre, így befolyásolhatják az életminőséget és a termékenységi kezelésekkel kapcsolatos tapasztalatokat. Célkitűzés: A korai maladaptív sémák hatásának vizsgálata a meddő nők életminőségére, valamint e sémák kapcsolatának feltárása az életminőséget potenciálisan befolyásoló személyiségtényezőkkel. Módszer: A jelen vizsgálat egy 179 magyar nő részvételével zajló kutatás részét képezte, amelyben 58 termékeny, 46 organikus eredetű és 75 funkcionális eredetű meddőséggel küzdő nő adatait vetettük össze. A résztvevők online kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely tartalmazta a meddőségspecifikus életminőség mérésére szolgáló FertiQoLkérdőívet, a Young-féle Séma Kérdőív rövidített változatát (YSQ-S3), a Connor-Davidson Resilientia Kérdőívet, a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES-H), az Ötfaktoros Személyiség-kérdőívet (BFI), valamint szociodemográfiai kérdéseket is. Eredmények: A korai maladaptív sémák szoros összefüggést mutattak a meddőséggel küzdő nők életminőségével, különösen az Érzelmi depriváció, a Negativizmus-pesszimizmus, az Önfeláldozás és a Könyörtelen mércék és hiperkritikusság sémák esetében. Az organikus eredetű meddőséggel élő nők jelentősen nagyobb érzelmi deprivációt éltek meg, míg a funkcionális meddőségi csoportban bizonyos sémák (például Negativizmus-pesszimizmus séma) prediktív szerepet töltöttek be az életminőség alakulásában. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a maladaptív sémák az önértékelésen, a reziliencián és a neuroticizmuson keresztül közvetetten is befolyásolhatják az érintettek pszichés jóllétét. Következtetés: Az eredmények hangsúlyozzák az érzelmi és kognitív mintázatok és a személyiségtényezők figyelembevételének jelentőségét a meddőség pszichológiai vizsgálataiban, valamint hozzájárulhatnak a meddőséggel küzdő nők kezelésére irányuló beavatkozások specifikusabbá tételéhez.  Kulcsszavak: meddőség, korai maladaptív sémák, életminőség