Az endoszkópos műtéti technika elterjedése a nőgyógyászatban a korai méhnyakrák műtéti kezelésében is igazolta a technológia előnyeit. A műtéti morbiditásnak, a leggyakrabban a vérveszteségnek és a sebgyógyulási zavarnak a csökkenése, valamint a kórházi ápolás és a lábadozás rövidebb időtartama hamar bebizonyosodott, azonban a kezdetben publikált túlélési eredmények jelentősen elmaradtak a nyitott műtéti technikával operált betegekéihez képest. A közelmúltban befejezett nagy esetszámú vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy az endoszkópos technika kurativitásának látszólagos hátránya ablasticus technikai elemek alkalmazásával és a patológiai feldolgozás alaposságának fokozásával behozható. Szoros feltételek teljesülése esetén még a szisztematikus lymphadenectomia is biztonságosan kiváltható az őrszemnyirokcsomók 'ultrastaging' vizsgálatával. A korai méhnyakrák radikális műtéti kezelésében alkalmazott minimálisan invazív technológiának a 2018-ban bekövetkezett megtorpanása átmenetinek tekinthető.  Kulcsszavak: korai méhnyakrák, endoszkópia, őrszemnyirokcsomó, kismedencei lymphadenectomia