Bevezetés: A tanulmány a Global Burden of Disease 2023. évi adataira építve vizsgálja Magyarország egészségveszteségeinek szerkezetét, kitérve a betegségekre, a kockázati tényezőkre és a nemzetközi összevetésre. Célkitűzés: Tanulmányunk célja elemzéssel annak feltárása, hogy mely betegségek és kockázati tényezők járulnak hozzá a leginkább a teljes veszteséghez Magyarországon, és miként viszonyulnak ezek a veszteségek a korlátozottságból adódó és az idő előtti halálozáshoz; továbbá a nemek közti különbségek kimutatása és a magyar értékek más közép-európai országokkal való összehasonlítása. Módszerek: A szerzők nemekre és betegség/kockázati kategóriákra bontott, 100 000 lakosra számított, korra standardizált értékeket elemeztek Magyarországra vonatkozóan, továbbá összehasonlították azokat Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával. Eredmények: Magyarországon a legnagyobb egészségveszteséget okozó betegségek a cardiovascularis betegségek, a rosszindulatú daganatok és a mozgásszervi megbetegedések voltak. A kockázati tényezők közül a magas vérnyomás dominált. Az idő előtti halálozás aránya jelentősen nagyobb volt Magyarországon, mint a vizsgált országok többségében; a férfiak különösen nagy arányt mutattak, főként a dohányzás, a táplálkozás és a hypertonia miatt. A morbiditásból eredő veszteségek jelentős részét a mozgásszervi és a mentális betegségek tették ki. Megbeszélés: Az eredmények rámutatnak arra, hogy Magyarország egészségveszteségeinek fő terhei nem csupán a halálozásból származnak, hanem jelentős a korlátozottsággal járó krónikus betegségek szerepe is. A nemzetközi összehasonlítás alapján a halálozási komponens kiemelkedően kedvezőtlen más országokkal összevetve. Következtetés: Az eredmények azt sugallják, hogy a kezelési minőség, a betegellátás időbeli szervezése és a korai diagnózis javítása kulcsfontosságú lehet. Az egészségpolitika számára stratégiai fontosságú, hogy a beavatkozások ne csak az egyének életmódjára és prevenciójára fókuszáljanak, hanem erősebben építsenek a gyógyító ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítására is. Fontos a nemspecifikus programok kidolgozása, különösen a férfiakat érintő kockázatok tekintetében. Végső soron a rendszerszintű szemlélet (prevenció + környezeti feltételek + ellátórendszer) hozhat tartós változást a magyar egészségveszteségek csökkentésében.  Kulcsszavak: GBD-kutatás, kockázati tényezők, betegellátás, népegészségügy, Magyarország