A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) megelőzése, a betegség szövődményeinek megakadályozása vagy kialakulásuk lassítása kiemelt fontosságú, amiben az élet-módkezelés, a rendszeres testmozgás alapvető szerepet játszik. Sajnos a betegek egy jelentős része nem képes rendszeres, hatékony testmozgás végzésére, elsősorban mozgásszervi panaszaik miatt. Számos tanulmány felvetette, hogy a rendszeres passzív hőexpozíció (pl. szauna vagy termálfürdő formájában) a testmozgáshoz hasonló adaptív mechanizmusokat indíthat el, így jótékony hatással lehet a kardiovaszkuláris és az anyagcsere-állapotra. Ennek tanulmányozására egy prospektív, randomizált, kontrollált vizsgálatot terveztünk, melyben a rendszeres passzív hőexpozíció (hőterápia) és a kéntartalmú termálvíz lehetséges kedvező hatásait vizsgáltuk 2-es típusú cukorbetegek körében. A beválasztott 2-es típusú cukor-betegek randomizációt követően 4 héten át, heti 5 alkalommal naponta 30 percig 39 °C-os, kéntartalmú termálvizes, vagy kontrollként 34 °C-os (termoneutrális hő-mérsékletű), kéntartalmú termálvizes, illetve 39 °C-os, csapvizes (színben-szagban a termálvízzel egyező) kádfürdőben részesültek. Vizsgáltuk a kezelés előtt, majd a 4. a 8. és a 12. héten a szénhidrát-anyagcsere, a szubklinikus gyulladás és az oxidatív stressz paramétereit, a lipidparamétereket, a vesefunkciót, az albuminuriát, valamint a testtömegindexet, a kardiovaszkuláris állapot és a szenzoros neuropátia egyes tényezőit. A tanulmányunkba bevonásra került 21 betegnél nem találtunk szignifikáns változást a fenti tényezőkben. Vizsgálatunk alapján, amelyet piloteredménynek tekinthetünk, T2DM-ben másfajta megközelítés szükséges a hőterápia és a termálvizes kezelés lehetséges hatásosságának kimutatására.  Kulcsszavak: 2-es típusú cukorbetegség, balneoterápia, hőterápia kénhidrogén