A bőrrák (melanoma, nem-melanoma típusú) kialakulását számos tényező befolyásolja. Elsősorban genetikai faktorok határozzák meg a bőrünk érzékenységét, emellett azonban kiemelt jelentőségű a környezeti hatás, ez esetben az ultraibolya sugárzás. Összefoglaló cikkünk bemutatja a természetes ultraibolya sugárzás forrásait és a befolyásoló tényezőket, mint pl. az UV-sugárzás környezeti változásait, másrészt feltárja a bőrhöz való viszonyulást az évszázadok során, mivel a "napozás" és a "lebarnult bőr" megítélése folyamatosan átalakult. A sápadt bőr az arisztokrácia megkülönböztető jele volt egészen a 19. század közepéig. A munkásosztály, illetve a szabadidős társadalom kialakulásával a bronzbarna bőr vált státuszszimbólummá. Az ultraibolya sugárzás a múlt század második felében kezdett növekedni az ózonlebontó anyagok légkörbe történő kibocsátása következtében. Az erre válaszul adott montreáli jegyzőkönyv példátlan globális összefogás eredménye. Mióta egyértelmű bizonyíték van a napsugárzás káros hatásaira, az egészségfejlesztő kampányok üzenete is megváltozott, és a szakemberek óvatosságra intenek a túlzásba vitt napozással kapcsolatban. Az 1990-es évek óta elterjedőben lévő szoláriumok egészségkárosító hatását azonban nem sikerült tompítani megfelelő szabályozások hiányában. A cikk második része feltárja a mesterséges ultraibolya sugárzás kulturális és gazdasági vonatkozásait.  Kulcsszavak: ultraibolya sugárzás, bőrrák, melanoma, szolárium