Célkitűzés: Tudományos munkánk célja volt megvizsgálni a transradialis behatolás biztonságosságát és hatékonyságát krónikus teljes coronariaocclusio rekanalizációjában. Módszer: 2016 és 2019 között két cardiovascularis centrumban összesen 308 krónikus teljes coronariaocclusiós beteget vontunk be prospektív vizsgálatunkba. A transfemoralis behatolásból végzett eseteket kizártuk, így 272, transradialis behatolásból végzett krónikus teljes coronariaelzáródás miatt coronaria intervención átesett beteg adatait dolgoztuk fel. Procedurálisan sikeresnek tekintettük a beavatkozást, ha <50%-os reziduális szűkület maradt vissza a beavatkozás végén. Vizsgáltuk a beavatkozás sikerességét, a major cardialis és cerebralis események előfordulásának gyakoriságát, a vascularis komplikációk arányát, a procedurális faktorokat. Eredmények: A 3 éves vizsgálati periódusban 272, komplex krónikus teljes coronariaocclusiós eset percutan coronariaintervencióját végeztük el transradialis behatolásból. A betegek átlagéletkora 73 +- 9 év volt, és 74%-uk volt férfi. A procedurális siker 83,4%, míg a technikai siker aránya 64,7% volt. A major cardialis és cerebralis események 1 éves előfordulása 15,6%, a vascularis szövődmények előfordulása 2,57% volt. Procedurális komplikációt 4,78%-ban észleltünk. Az esetek 1,8%-ában volt szükség technikai okok miatt transradialisról transfemoralisra váltani a beavatkozás alatt. Az átlagos kontrasztanyag-felhasználás 178 ml (176-211), az átlagos procedurális idő 52,3 min (51,3-66,2) és a sugárdózis 2140,5 (2110-2998) mGy volt. Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy a transradialis behatolásból végzett krónikus teljes coronariaelzáródás percutan intervenciója biztonságos és sikeres beavatkozás, amely elfogadható arányú szövődményrátával társul.  Kulcsszavak: krónikus coronariaszindróma, percutan coronariaintervenció, krónikus teljes occlusio, transradialis behatolás